Mintegy 25 kilométerre a Kanadai partvidéktől, az Atlanti-óceán északi részén fekszik egy aprócska szigetcsoport, amely Franciaországhoz tartozik. Ezek a Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporthoz tartozó szigetek, amelyek...

BORDEAUX - CSOPORTOS VÁROSLÁTOGATÁS

BORDEAUX - CSOPORTOS VÁROSLÁTOGATÁS  3*

Franciaország, Közép-Franciaország, Bordeaux
Indulások: 2025.10.30-tól
Időpontok: 2 db
Ellátás: reggeli
Besorolás: 3*
Besorolás: 5*
Szállás: Hotel
Utazás: menetrendszerinti járattal

Csoportos városlátogatás magyar idegenvezetéssel

Fedezze fel Bordeaux lenyűgöző világát, ahol a történelmi városrészek, a kiváló borok, a gasztronómiai élmények és a természet szépségei tökéletes harmóniában találkoznak! Az utazás során megismerheti a világhírű borvidéket, bebarangolhatja az UNESCO által védett óvárost, és élvezheti az Atlanti-óceán partvidékének különleges hangulatát. A Kapucinusok piacán helyi ízeket kóstolhat, Arcachonban a friss osztriga és a tenger illata várja, a Dune de Pilat tetejéről pedig lélegzetelállító kilátás nyílik az óceánra. A Médoc borvidéken neves kastélyok boraiban merülhet el, míg a La Cité du Vin bormúzeum modern kiállítása bepillantást enged a borkultúra titkaiba.

1. nap • Budapest-Bordeaux

Elutazás Budapestről Bordeaux-ba repülőgéppel a délutáni órákban. Érkezés után transzfer a szállodába, szállás.

2. nap • Bordeaux

Reggeli után városnéző séta során látogatás a Kapucinusok piacán, melynek épületében már a XVII. században is tartottak piacnapokat. Friss zöldségek, gyümölcsök, halak, olívabogyók, rákok, kagylók kaphatók és kostolhatók. Majd városnéző séta az Unesco Világörökség részét képező óvárosban, mely során Európa legtágasabb belvárosi tere az Esplanade des Quinconces, és XVIII. századi épületek: a Szent András-katedrális, a püspöki palotaként épült későbbi városháza a Rohan Palota, és a XIV. Lajos által építtetett Börzepalota, a Palais de Bourse, a Grand Theatre és a környező árkádos házak, a La Miroir d’Eau, a víztükrős ház látható. Fakultatív programlehetőség: Este látogatás tömegközlekedéssel a város jelképévé vált La Cite du Vin bormúzeumba, ahol a borkultúra és a borkészítés rejtelmei láthatók egy állandó kiállítás keretében.

3. nap • Arcachon

Reggeli után egész napos kirándulás autóbusszal az Atlanti óceán partján fekvő Arcachonba, amely különleges mikroklímájának, és az öbölben az óceánba ömlő Eyra folyó édesvizének köszönhetően az osztrigák egyik legkedveltebb élőhelye. Az ár-apály jelenség formálta homokos parton található a 3 km hosszú, Európa legnagyobb homokdűnéje, a Dune de Pilat, melyről gyönyörű kilátás nyílik az óceánra. Városnézés Arcachon városában, ahol XIX. századi villák és a Pererire tengerparti sétány látható. Látogatás egy helyi osztrigafarmon, ahol osztrigakóstoló egy pohár fehér borral. Továbbutazás Medoc régióba, mely területe körülbelül 5700 hektár bejelentett szőlőültetvényt foglal magában, ahol évente átlagosan 300 000 hektoliter bort termelnek. Az engedélyezett szőlőfajták közül a szőlőterület 50%-át Cabernet Sauvignonnal és Merlot-val, valamint kisebb mértékben Petit Verdot-val és Malbec-vel telepítik. Látogatás és borkostoló egy Classified Growth és egy családi üzemeltetésű kastélyban és borászatban. Visszautazás Bordeaux-ba, ahol szállás.

4. nap • Bordeaux

Reggeli után kijelentkezés a szállodából, hazautazás. Minimum létszám: 20 fő

548 500 Ft/fő-től +

Mintegy 25 kilométerre a Kanadai partvidéktől, az Atlanti-óceán északi részén fekszik egy aprócska szigetcsoport, amely Franciaországhoz tartozik. Ezek a Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporthoz tartozó szigetek, amelyek - annak ellenére, hogy közel 4000 km-re fekszenek a szárazföldtől - továbbra is francia irányítás alatt állnak. Ezek a szigetek Franciaország utolsó Atlanti-óceáni gyarmatainak számítanak.St. Pierre és Miquelon szigeteket az európaiak 1520-ban kezdték benépesíteni, és 1536-ban francia gyarmat lett.

A következő néhány évszázadban a szigeteken britek és franciák civakodtak azért, hogy eldöntsék ki uralkodjon a szigeteken illetve melyik kontinens földrajzi része a terület. Végül Franciaország lemondott minden észak-amerikai kolóniájáról, amely Észak-Amerika keleti részének jó nagy szeletét képezte, kivéve a Saint- Pierre és Miquelon szigeteiket, amelyek még mindig francia kézben vannak. A szigetcsoport nyolc szigetből áll, összesen 242 négyzetkilométer hosszú. Ezek közül csak két sziget, Saint-Pierre és a Miquelon lakott. A többi csupasz, sziklás és meredek partvidék, és csak egy vékony tőzegréteg lágyítja ezt a zord tájat.

A szigetek 6000 lakosának 90%-ka Saint-Pierre-en él, amely kicsi sziget, viszont mélyvízi dokkoló létesítményekkel ellátott kikötővel rendelkezik és egy repülőtérrel is. Egykor a Saint- Pierre és a Miquelon lakói halászattal és Newfoundland partjainál működő halászflották karbantartásával foglalkoztak. De az 1920-as évek elején az alkohol eladása és fogyasztása az Egyesült Államokban új gazdasági lehetőséget nyitott számukra. Saint-Pierre és Miquelon, egy francia gyarmat, amely az Észak-Amerikába történő alkohol csempészés csomópontjává vált. Ez az új iparág annyira jövedelmező lett, hogy a szigetlakók lemondtak a halászatról.

A halüzemeket bezárták és tárolókká váltak, míg a vízparton új betonraktárak nyíltak. A masszív építkezési robbanás ellenére a raktárhelyiségek még mindig elégtelenek voltak, ami miatt a szeszesital társaságok fizettek a magántulajdonosoknak, hogy a saját pincéiket használják a készletek tárolásához. Ezen időszakban még Al Capone is elidőzött a szigeten.Közel tizenhárom éven át ezen a kicsi és távoli szigeten addig soha nem látott gazdasági fellendülés volt tapasztalható, amely alkohollal látta el a „szomszédjait”.

De amikor az alkoholtilalom 1933-ban véget ért, a virágzó gazdaság összeomlott és a szigetlakók visszatértek eredeti szakmájukhoz:  a halászathoz. Jellegzetes tengeri határok1972-ben Kanada és Franciaország között vita merült fel a kanadai és a franciaországi Saint Pierre és Miquelon terület közötti tengeri határok kapcsán.  A vitát választott bírósági eljárás keretében 1992-ben rendezték. Egy kizárólagos gazdasági övezetet (EEZ) hoztak létre a szigetek körül és ezt Franciaországnak ítélték oda.

A zónának, szokatlan kulcslyukas alakja van, ez egy 20 km széles és 348 km hosszú vizes folyosó, amely a szigetektől délre fut. A vízi folyosónak kellett volna biztosítania Franciaország számára a kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférését a nemzetközi vizekről anélkül, hogy áthaladna Kanada kizárólagos gazdasági övezetén. Azonban a határokat nem húzták meg megfelelően, és a fenti térképből is kitűnik, hogy a kanadai zóna jóval meghaladja a franciát, és megszünteti a tervezett hozzáférési útvonalat.

A New York Times szerint a tengeri határnak egy másik hibája is volt.A tengeri határ, félúton Saint-Pierre és Newfoundland között, csak déli irányban haladhat át a kanadai Green Island és a Little Green-szigeteken. Vagy talán mégsem. Egyes térképek mindegyik szigeteket a tengeri határ mindkét oldalán jelölik, mások szerint a határ egyenesen rajtuk keresztül megy - ezzel egy harmadik szárazföldi határt biztosítva Franciaországnak Amerikában.