Görögországban, Kréta szigetének keleti részén található a Lasithi-fennsík, mely a tengerszint felett, 800 méter magasan terül el. Annak ellenére, hogy a tengerszint felett viszonylag...
Görögországban, Kréta szigetének keleti részén található a Lasithi-fennsík, mely a tengerszint felett, 800 méter magasan terül el. Annak ellenére, hogy a tengerszint felett viszonylag magasan található, a talajvíz szintje igen sekély, így a halottakat nem lehet eltemetni, a temetkezés kőből épült föld feletti mauzóleumokba történik.
A vízhez való könnyű hozzáférhetőségnek és a termőföldnek köszönhetően a terület már a neolitikum óta lakott. Több tucat falu helyezkedik el szórtan az ovális alakú, hegyekkel körbevett fennsíkon. Ezen a körülbelül 11km x 6km-es lapos területen gabonaföldek és zöldség parcellák vannak, melyeken olyan zöldségeket termesztenek, mint például a burgonya, a káposzta, az uborka, a bab és a hagyma, melyek öntözését több ezer fehér vitorlás szélmalom segítségével biztosítják.
A bronzkor óta folyamatosan lakott területről beszélhetünk, egészen a 13. századik, ekkor ugyanis a negyedik keresztes hadjárat és az 1204-es konstantinápolyi hódítás miatt Kréta szigete a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került. Az ezt követő két évszázad során a krétaiak többször fellázadtak a velenceiek ellen, akik emiatt kiutasították Lasithi lakóit, valamint elpusztították falvaikat és növényeiket. Később, a 15.század elején a velencei uralkodó engedélyezte a görög szárazföldről menekülteknek, hogy újra benépesítsék és művelni kezdjék a területet. Azonban a földművelés ezúttal igen nehéznek bizonyult, nem csak a betegségek, hanem az évenkénti áradások miatt is.
Minden télen a környező hegyoldalakból érkező csapadék elárasztotta a síkságot, a folyók kitörtek medrükből és tönkretették a termést. Ennek kiküszöbölésére a velenceiek vízelvezető árok hálózatot hoztak létre, melyet még mai is használnak. A szélmalmok a 20.század elején jelentek meg. Ezen kőépítményeket ellátták fehér vitorlákkal, melyek a szél energiáját hasznosítva a vizet kiemelve a földből lehetővé tették a növények öntözését. Virágkorában a fennsíkon több mint 10.000 szélmalom működött, néhányak szerint azonban akár 20.000 szélmalom is üzemelhetett itt egykor.
Legtöbbjük már csak emlékként maradt meg, helyüket felváltották a korszerű dízel és elektromos szivattyúk. A szélmalmok kora előtt a fennsíkon főleg búzát és hüvelyeseket termesztettek. A szélmalmokkal és az azt követő különböző motoros meghajtású szivattyúkkal egyre több vizet tudtak öntözéshez hasznosítani, így egyre különbözőbb növényeket is lehetségessé vált megtermeszteni. Ma Lasithi legfontosabb terményét és bevételi forrását a burgonya jelenti.