Marokkó a világ legváltozatosabb ételeinek ad otthont. A legtöbb a szezonális alapanyagból készült étel, a különböző kulturális hatások során kovácsolódott össze, így felfedezhető az ízvilágban a berber, zsidó, az arab és a francia konyha sajátossága is.
A legjobb hagyományos marokkói ételek otthon készülnek, ezért ha lehetőség van rá az utazás során, érdemes megkóstolni az ételeket egy családnál vagy legalábbis egy családi kézben lévő étteremben. Nem szabad elfeledni, hogy egy családnál való étkezés során kés és villa helyett kézzel és kenyér segítségével szokás étkezni. Jobb kézzel illik enni és az udvariasság szabályait betartva, csak a közös tál legközelebbi részén lévő ételt illendő fogyasztani.

Tagine

Tagine arról a kúpos fedelű cserépfazékról kapta a nevét, amelyben főzik, minden marokkói menü része az út menti kávézóktól a fényűző éttermekig. Ez az étel fűszerezett pörkölt lágy hús és zöldségek keveréke, néha olajbogyóval és gyümölccsel is kiegészítik, és mindig kenyérrel szolgálják fel. Érdemes kipróbálni a „kefta tagine”-t, amely főtt hagymás, paradicsommártásban főtt bárány vagy marhahúsgombóc, amely tetejére egy tojást is sütnek.

Tanjia

Tanjia egy másik étel, amely szintén annak a cserépedénynek köszönheti a nevét, amelyben főtt. Hagyományosan egyedülálló férfiak készítették úgy, hogy nagy mennyiségű válogatott fűszerekkel kevert marha - vagy bárányhúst töltöttek az edénybe, ami tetejére egy papír fedelet tettek és zsinórral kötötték meg. Az edényt elvitték a helyi törökfürdőbe és betették a kemence parázsába, amelyen lassan, órákon át párlódott az étel.

Kuszkusz

A kuszkusz egy párolt, valószínűleg 13. századból származó, berber eredetű étel. Hagyományos elkészítése időigényes folyamat, ahol a búzából őrölt darát nehézkesen kézzel hengerelve formálják párolás előtt. Amikor a szemek megdagadnak és puhák lesznek, ezt bőségesen hússsal, zöldségekkel, diófélékkel és szárított gyümölcsökkel tálalják. Ezt általában péntekenként, a muzulmán szentnapon, esküvőkön, temetéseken és a ramadán végén készítik.

Pastilla

A Pastilla az édes és sós ízek keveréke, amelyet vélelmezhetően a mórok hoztak el Andalúziából Marokkóba. Ez a bonyolult pite hagyományosan fűszeres, főtt galambhúsból készült, amelynek alapját a marokkóiak kerek réteslapja (warka) adta. A pite tetejét egy réteg, fahéjjal ízesített pirított és őrölt mandulával díszítették. Manapság főként aprított csirkéből készítik, habár érdemes kipróbálni az eredeti receptet is, ha lehetőség van rá.

Harira

Ez a hagyományos berber leves gazdag, ízletes, és bár gyakran szolgálják fel előételnek, ez az egytálétel önmagában is elegendő lenne. A recept régiónként változik, de az alapját a liszt, a csicseriborsó, a paradicsom, a lencse, a fűszerek és egy kis bárány vagy csirke adja, amely kiegészül még egy kis citromlével és kurkumával is. Ramadán alatt ezt kínálják alkonyatkor, megtörve ezzel az édes és ragadós perec-szerű chebakkiya ízét.