Dél-Albániában van egy város, mely híres történelmi építészetéről és festői szépségéről. Az UNESCO Világörökség részét képező Berat volt az egyik legfontosabb város...
ALBÁNIA KÖRUTAZÁS - TENGERPARTI PIHENÉSSEL, KIRÁNDULÁSOKKAL - Strandolunk, közben Szkander bég nyomdokain kalandozunk 3*
Albánia, Durres
Indulások: |
2025.06.07-tól |
Időpontok: |
20 db |
Ellátás: |
félpanzió |
Besorolás: |
3* |
Besorolás: |
A kategória |
Szállás: |
Hotel |
Utazás: |
autóbusszal |
1. nap: Budapest – Szeged – Újvidék – Pétervárad – Uzice (510 km):
Elutazás a reggeli órákban Budapestről. Utazás Szegeden és a röszkei határon át Újvidékre. Belvárosában gyalogos városnézésünk során a Szabadság tértől indulva a Városháza, a Szerb Nemzeti Színház, a Menráth-palota, a Trčika (valamikori Erzsébet Szálló) majd a Zmaj és a Duna utca egyes épületeinek, szobrainak történetével, anekdotáival ismerkedünk. A város felett emelkedő Péterváradi várhoz kapaszkodunk fel, amelyet páratlan fekvése miatt a „Duna Gibraltárja” névvel is illetnek. Az itt álló ősi vár 1526-ig magyar kézen volt, ma is kiváló állapotban tekinthető meg. Óratornyától csodás panoráma nyílik a Dunára és Újvidék városára. Áthaladunk Uzicén, a háború utáni Jugoszlávia megalakulásának színhelyén. Tovább utazva Uzice környéki szálláshelyünkre érkezünk, ahol vacsorával várnak bennünket.
280 000
Ft/fő-től
+
Dél-Albániában van egy város, mely híres történelmi építészetéről és festői szépségéről. Az UNESCO Világörökség részét képező Berat volt az egyik legfontosabb város az Oszmán Birodalom korában, illetve egy fafaragásra szakosodott nagy kézműves központ szerepét is betöltötte.
Ma pedig ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt török város a Balkánon. A hagyományos balkáni stílusú házak annak a dombnak az oldalában találhatóak, melyre a 13. században a berati vár épült. Ezeket a házakat a 18. század végén és a 19. században építették, jellemzően kétszintesek, a földszintet kőből készítették, az emeletet fehérre festették, a háztetőket pedig vörös kerámia cserepekkel fedték be.
A nagy fa ablakok miatt, melyekre a domboldali elhelyezkedés miatt volt szükség, és az egyes épületek egymáshoz való közelsége miatt, úgy tűnik messziről, mintha a házak egymás tetejére épültek volna. Az Osum folyó partjáról nézve, megérthetjük, miért kapta a város az "Ezer ablak városa" becenevet.