A napsütötte Toszkánában rengeteg meseszép kisváros bújik meg, San Gimignano mégis kiemelkedik közülük pompázatos tornyaival. A domb tetején található középkori olasz város, falakkal és bástyákkal megerősítve egyedi...

A napsütötte Toszkánában rengeteg meseszép kisváros bújik meg, San Gimignano mégis kiemelkedik közülük pompázatos tornyaival. A domb tetején található középkori olasz város, falakkal és bástyákkal megerősítve egyedi és különleges látványt nyújt a zöld dombok fölé magasodva.

Egykor még etruszk falu volt, Volterra városának püspökségétől 1199-ben függetlenedett, majd egészen 1353-ig megőrizte rangos helyét, amikor is azt Firenze vette át. Ezen időszak alatt a várost két család ellenőrizte, melyek egymással folyamatosan rivalizáltak. A tornyok a gazdagság és a hatalom jelképévé váltak, az Ardinghelli és a Salvucci család pedig emiatt, már-már versenyt űzött abból, hogy melyikük toronyháza magasabb, mint riválisáé. Az évtizedek alatt így egyre több és több lakótorony emelkedett fel, gazdagítva a város látképét.

A 14. századra 72 toronnyal büszkélkedhetett a város, melyek közül némelyik a 70 méteres magasságot is elérte. Az építkezéseket leállították és végleg befejezték, amikor a tanács úgy határozott, hogy a szomszédos Palazzo Communale-nál egyetlen építmény sem lehet magasabb. 13 élte túl végül a háborúkat és katasztrófákat a 72 pompázatos lakótoronyból.

A város virágzása azonban sajnos nem volt túlságosan hosszú életű. 1348-ban a pestisjárvány, mely egész Európán végigsöpört, a városra is lesújtott, lakosságának  csaknem felét követelve áldozatul. A tornyok magasságát később a lakóházakhoz igazították. Ezt követően csak kevés fejlesztést vittek véghez a városban így San Gimignano megőrizte középkori hangulatát egészen a 19. századig, majd innentől kezdve, turisztikai és művészeti üdülőhely státuszt kapott és elismertségre tett szert. Azóta is rengeteg turistát vonzva Olaszországba.