Az Alaszkában található Katmai Nemzeti Parkban lévő Brooks-vízesés vonzza az alaszkai barnamedvéket, ugyanis kitűnő halászhely. Az éhes mackók az idevándorló lazacok sokaságából bőséges táplálékhoz juthatnak...
Az Alaszkában található Katmai Nemzeti Parkban lévő Brooks-vízesés vonzza az alaszkai barnamedvéket, ugyanis kitűnő halászhely. Az éhes mackók az idevándorló lazacok sokaságából bőséges táplálékhoz juthatnak. A halak, a júliustól szeptember első feléig tartó időszakban mintegy 2,4 kilométert úsznak a Brooks-tóhoz, hogy lerakják ikráikat.
Azonban ahhoz, hogy elérjék szaporodási úti céljukat, le kell küzdeniük az útjukba kerülő akadályokat. A lazacok szerencséjére a vízesés viszonylag kicsi, csak 6 méter magas, amelyet az energetikus halak még könnyedén át tudnak ugrani, azonban így könnyű prédává válnak a medvék számára.
Érdekes látványt nyújt, amikor a vadászó medvék a vízesés legtetején, a folyóban állva várják, hogy elkaphassák a gyakorlatilag szájukba ugráló halakat. Sok mackó megpróbálja a mancsával a szája felé „terelni” a levegőben repülő halat, azonban ezt a képességüket egész életükön át tökéletesítik, mire megtanulják a célravezető technikát. A legtöbb jól ismert képet és dokumentumfilmet az alaszkai barnamedvékről a nemzeti parkban készítették.
A barnamedvék a Katmai Nemzeti Park belső területein élnek, a vízesés közelébe csak iváskor, vagy a lazacok vándorlási időszakában merészkednek. Az év egy részében csak nagyon kevés élelem áll rendelkezésükre, így körülbelül 6-8 hónap alatt kell megtömniük a hasukat úgy, hogy a fennmaradó szegényes táplálékot kínáló időszakot túlélhessék.
Július végéig a lazacokban bőséges a folyó, de legtöbbjük általában a vízesésnél csoportosul. Akár negyven együtt vadászó mackót is megfigyelhetünk a Brooks-vízesés szikláin. Az itt vadászó medvék a legerősebbek és legnagyobbak mindközül, míg a kevésbé rátermett társaik a folyó alsó felének területeire szorulnak ki.
Augusztus végére azonban véget ér a lazacok szaporodási időszaka. A halak elgyengülnek, majd elpusztulnak. A tetemeket és a már a pusztulás szélén álló egyedeket, a lassan mozgó áramlatok és örvények a folyó torkolatában és a hidak közelében halmozzák fel. Ilyenkor a medvéknek más táplálékforrásokat kell keresniük.
Pár évvel ezelőtt egyszerre csak néhány vadászó barnamedvét figyelhettünk volna meg. A Brooks Camp 1950-ben történő megnyitása és a medvék vadászatának betiltása azonban pozitív kilátásokat hozott a mackók jövőjébe. A medvék száma, a korábbi számadatokat alapul véve, körülbelül a négyszeresére nőtt. A kíváncsi tekintetek elől is szabályzatok védik az állatokat, hogy azok a lehető legbiztonságosabban és lehetőség szerint háborítatlanul vadászhassanak.
