Dublin

"Irodalom és életöröm"

Dublin ismert írók szülőhazája, többarcú város. A szegényebb negyedek a Liffey északi partján élesen elütnek a gazdagok déli városrészeitől, a legbelső, nyugalmas városmag a messzire elnyúló, monoton alvóvárostól. A világlátott "jackeen"-ek, akiknek szülei már több nemzedék óta felhagytak a földműveléssel, és a "culchie"-k, akiknek még tőzeg ragad a csizmájuk talpára, folytonos rivalizálásban állnak egymással. Dublin fiatal város. A város arculatát, ritmusát, légkörét a fiatalok határozzák meg, még akkor is, ha jó egyötödük munkanélküli, annak az aszketikus életmódnak azonban, amely 70-es években uralkodott, mára már nyoma sincs.
Dublin felhőkarcolók nélküli, intim város. A városközpontot egy nap alatt kellemesen be lehet járni. A sok park és kert révén a város tágasabbnak látszik, és jól áttekinthető. Az emberek a parkokban ugyanúgy leállnak tereferélni, mint azelőtt a falu főterén. Való igaz, hogy Dublin megőrzött valamiféle falusias jelleget, ahol az ember mindig ismerősbe botlik, ahol fennmaradt a néptánc hagyománya, s ahol az utcákon csakúgy, mint a pubokban, sokféle hagyományos zenét hallani